Informatika tankönyvcsalád

A NAT 2003 megerősítette az új tantárgy, az informatika helyzetét, és kötelezően minden iskolatípusban oktatandóvá tette.  Az informatika a már sok intézményben hagyományosnak számító számítástechnika mellé a könyvtárhasználatot társította, amely kezdetben kényszerházasságnak tűnt. A kerettanterv megjelenésével már jól látható lett, hogy a közös név alatt nem harc indult el a két terület között, hanem sikerült harmonikus egymásra épülést kialakítani, a két terület céljai közösek.

Cégünk a MOZAIK Kiadóval közösen elkészítette azt a tankönyvcsaládot, amely az első lépéstől az emelt szintű érettségiig segíti a tanulást és az oktatást.

Általános iskola, alsó tagozat

A NAT 2003 már az első négy évfolyamra is előír oktatandó ismereteket az informatikai alapfogalmak kialakításához, de ez igazából még nem önálló tantárgyként való megjelenés, inkább napi tevékenységekbe a számítógép bevonása, oda, ahol valóban segítő eszközként léphet az színre. Az alapszintű géphasználat megtanulását segíti a Manó Informatika 1 tankönyv, amely CD melléklettel interaktív módon segít az első két évfolyamon. A folytatásával együtt a legfontosabb 10. életév előtti ismereteket adja át játékos formában. 

Általános iskola, felső tagozat

Az 5-6. évfolyamon modul tárgyként jelent meg az informatika, minimálisan kötelező 18 órával. A magasabb óraszámú képzés ott indokolt, ahol legalább helyi hálózat, szaktanár és kellő számú gép van. Fontos az, hogy az informatika órákon a gyakorlat domináljon, az elmélet otthonra maradjon. A Informatika 5-6 című könyvünk is ezt a szemléletet sugallja. Szinte az első órától géppel javasolt dolgozni, és a fő vonulat a LOGO nyelvre épül, játékokon és a LOGO-n keresztül ismertetjük meg a grafikus felületet, az alapvető tevékenységeket, az ábra, szöveg és hang, valamint a programkészítés világát. Az órai munka a munkafüzetre építhet, annak feladatait megoldva haladhatunk. A könyvhöz készítettünk 18, 37 és 74 órás tanmenetet is.

Jelenleg a korábbi kerettanterv előírásait kötelező alkalmaznunk 7. és a 8. évfolyamon, de pár éven belül itt érvényesül az új NAT. Már most mindkét évben legalább heti 1 órában meg kell jelennie az informatikának. Lényeges szemléletváltás, hogy az algoritmizálás, a multimédia, a hálózati és egyéb alkalmazások kerültek túlsúlyba, sokkal kevesebb elméletet kell tanítanunk. Ez a két év is inkább a kedvcsinálás, a lehetőségek irányított bemutatásával, mély alapozással teljen.

Tankönyvcsaládunk felső tagozatos tagjai mind a régi kerettantervnek, mind az új NAT 2003-nak és a rá készült kerettantervnek is megfelelnek.

Külön Könyvtárhasználat című könyvben is elhelyeztük a könyvtárhasználat ismereteit, jóllehet minden informatika tankönyv is tartalmazza az anyagot évekre bontva. Ennek két oka is van. Egyrészt  így a diák az iskolai könyvtárban egyben megtalálja a könyvtárhasználati ismereteket, onnan kikölcsönzi a szükséges időre. Másrészt ezeket az ismereteket a „csak” számítástechnikai végzettséggel rendelkező tanár helyett a könyvtáros vagy legrosszabb esetben a magyar szakos tanár tanítja, így neki is rendelkezésére áll a teljes anyag egetlen kötetben.

A tanítási órák színesítéséhez használható az Informatika példatár 5-8 kötet, amely könyvtárhasználati feladatokat is tartalmaz, továbbá a Kalmár László Számítástechnikai Verseny korosztályos feladatait is.

 

Középiskola

Érdekes terület lett a kerettanterv megjelenésével a középiskola, mivel az informatikai képzés célja eltérő lett a szakiskolák, a középiskolák és a gimnáziumok esetében. A NAT 2003 viszont egységes közép- és emeltszintű érettségi követelményekkel együtt a minimális 74 órát újra a gyakorlatnak jobban megfelelő 148 órára emelte.

A sorozat Informatika középiskolásoknak nevű tankönyve és munkafüzete a szakiskolák, középiskolák és az alapóraszámban oktató gimnáziumok számára készült. Tartalmazza mind a könyvtárhasználat, mind a számítástechnika részterületek ismereteit. A középiskolák egyes típusaiban informatikából alapvizsgát lehet tenni. Ennek követelményeit tartalmazza alapvetően a könyv. Ezen felül a gimnáziumokban algoritmizálással is kell foglalkozni. Ezt is lefedi a könyv és a munkafüzet, de a szükséges ismereteket alkalmazásokba beágyazva sajátítatja el, és ezek a példák a többi iskolatípusban is kiegészítő anyagként szerepelhetnek. Szerencsére legalább a könyvtárhasználat középiskolai anyaga egységes, ez meg is található a könyvben teljes egészében egy külön fejezetben.

Az informatika iránt érdeklődő diákok számára mélyebb képzést biztosít jó pár középiskola és gimnázium. Ezekben két cél is lehet: első lépésként az ECDL bizonyítvány megszerzése, illetve továbbiakban az érettségi megszerzése. E céloknak megfelelően, 148 órás minimális időkerettel számolva alakítottuk ki a sorozat 9. és 10. évfolyamára szánt Informatika 9 és 10 könyvünket. A könyvtárhasználat itt a második kötetben jelenik meg. A legalább kétéves feldolgozásra szánt könyvek és munkafüzetek már az új érettségi szempontjainak is megfelelőek. Biztos alapot nyújtanak a mélyebb algoritmizálási ismereteket igénylő emelt szintű érettségi letételéhez is.

Kiegészítő kötetként csatlakozik a sorozathoz egy érettségi példatár és három munkatankönyv, amelyek a szövegszerkesztés és a táblázatkezelés és a programozás elsajátítását teszik könnyebbé.

 Az emelt szintű képzést segíti a számítástechnika területén a RAM-ba zárt világ és a hozzá tartozó Összefoglaló feladatgyűjtemény, illetve az 9-12 évfolyam számára készült Példatár.

A könyvtárhasználathoz az Információ és az ember könyvet és munkafüzetet javasoljuk. Mindkét mű tanári segédkönyvként, kézikönyvként is használható.

2004. június 2.
Rozgonyi-Borus Ferenc